Sokan találkoztunk már a problémával, akár tenyésztőtől, szaporítótól, ismerőstől vagy menhelyről szereztük be a kis négylábút. Számunkra is sokszor okoz kellemetlenséget, hogy a kutyusunk nem megfelelően, olykor kiszámíthatatlanul, akár agresszívan reagál különféle környezeti hatásokra, szituációkra.
Fajtái
Passzív félelem: A kuytus úgynevezett Calming-szignálok, magyarul csillapító jelzések (ilyen lehet a szaglászás, az ásítás, a száj nyalogatás, a pisilés, a nyújtózkodás vagy a vakarózás) segítségével próbálja leküzdeni a szorongást, illetve adja tudtunkra a félelmét. Amennyiben a félelmet kiváltó tényező nem szűnik meg, akkor morgással, ugatással próbálja “elűzni”, és közvetlen közelünkbe húzódik. Ha a félelme még így csillapodik, akkor elmenekül, elbújik.
Agresszív félelem: A legjobb védekezés a támadás - A legtöbb agresszív, “verekedős” kutya a saját félelmét próbálja így leküzdeni.
Leggyakoribb tünetek:
Az alig láthatótól a hirtelen agresszióig - a tünetek skálája igen széles.
- Remegés, lihegés, ideges járkálás, különösen, ha magára hagyjuk, vagy tudja, hogy egyedül fog maradni.
- A magára hagyott kutya megrongálja a bútorokat, megrágja a cipőket, valamint bepisil, ürüléket vagy hányadékot produkál a lakásban/ autóban.
- Idegen emberektől való fokozott félelem.
- Ismeretlen kutyáktól, állatoktól való, esetenként agresszív félelem.
- Új és erős fény-, hang- vagy szagingertől való fokozott félelem.
- Víztől való félelem.
- Zajos, forgalmas környezettől, embertömegtől való fokozott félelem.
- Erős hanghatásra (petárda, tűzijáték, lövés, mennydörgés, vihar) nyüszítés, menekülés és elbújás.
A félelem lehetséges okairól, illetve a félelem kezeléséről a következő részekben olvashattok!
