ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai a világon elsőként vizsgálták a kutyák agyát abból a szempontból, hogy hogyan dolgozzák fel az emberi beszédet.

Az fMRI-vizsgálatok után fény derült arra, hogy a kutyák ugyan úgy felfogják azt, amit mondunk, mint azt, ahogy mondjuk. Ráadásul mindezt hozzánk hasonló módon, a szavak jelentéséért náluk is a bal, míg az intonáció feldolgozásáért a jobb agyfélteke a felelős.

 „A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között létezik egy jól ismert munkamegosztás. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy nemcsak arra képes, hogy elkülönítse, mit mondunk és hogyan, de integrálni is tudja a két típusú információt, amelyek együtt adják a beszéd értelmét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák is képesek minderre, ráadásul nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak” – nyilatkozta a kutatást vezető Andics Attila agykutató.

A kutatás menetéről Gácsi Márta etológus mesélt:

„Tizenhárom családi kutyát tanítottunk meg arra, hogy teljesen mozdulatlanul feküdjenek egy fMRI készülékben. Az fMRI teszt egy olyan nem invazív, fájdalommentes eljárás, amelyben a kutatásba bevont kutyák nagy örömmel vesznek részt.”

„Megmértük a kutyák agyi aktivitását, miközben a kiképzőjük beszédét hallgatták. A kutyák dicsérő szavakat hallgattak dicsérő és semleges hangsúllyal, illetve számukra jelentés nélküli kötőszavakat, szintén dicsérő és semleges hangsúllyal. Azt vizsgáltuk, hogy melyik agyterületek különítik el a jelentéssel bíró szavakat a jelentés nélküliektől, illetve a dicsérő intonációt a nem dicsérőtől.” – tette hozzá Gábor Anna, PhD hallgató.

A kísérletek során a kutatócsoport azt is megfigyelte, hogy a verbális dicséret aktiválja a kutya agyának jutalomközpontját. „Ez azt mutatja, hogy a kutyák számára a kedves szóbeli dicséret is jutalmazó lehet. Érdekes módon azonban a jutalomközpont csak akkor volt aktív, ha a kutyák dicsérő jelentésű szavakat hallottak dicsérő intonációval, ha csak a szójelentés vagy csak az intonáció volt dicsérő, akkor nem. Vagyis, a kutyák nemcsak, hogy el tudják különíteni azt, amit mondunk, attól, ahogyan mondjuk, de arra is képesek, hogy a kettőt kombinálva társítsanak hozzá jelentést” – mondta Andics Attila.

Csányi Vilmos, az egyik legnagyobb magyar kutyaetológus így összegezte a kutatást: "a kutya körülbelül olyan állapotban van most, mint az ember volt, amikor még nem tudott beszélni. Már szeretne kommunikálni, már érdekli, hogy a másik mire gondol, és már szeretné jelezni, hogy ő mire gondol – de nincs meg erre az eszköze."

A kutatás részletes menetéről és az eredményekről a Science Magazine nemzetközi tudományos hetilap közölt cikket. További képek a www.sciencenews.org honlápján!