|
Eredeti neve:
|
Cane da pastore Maremmano-Abruzzese
|
|
Eredete:
|
Származása ismeretlen. Egyes feltevések szerint olasz, mások szerint közép-ázsiai származású.
|
|
Marmagasság:
|
Kan 65-73 cm,
szuka 60-68 cm
|
|
Testtömeg:
|
30-45 kg
|
|
Alomszám:
|
6-8 kölyök
|
|
Várható élettartam:
|
12-14 év
|
|
Eredeti feladata:
|
Pásztorkutya
|
Leírás:
Hosszú és dús fehér szőrével, izmos alkatával és büszke tartásával kivételes megjelenésű eb. Egyes források szerint az ősi ázsiai kutyák sarja, feltehetőleg a tatárjárás idején terjedt el Európában. Feje nagy és lapos, füle háromszög alakú, enyhén felfele tartja, ha figyel. Szeme kicsi, színe sötétbarna vagy okker. Fogai nagyok, harapása ollószerű, felső fogsor rés nélkül rázár az alsó fogsorra.
Tulajdonságok:
Miután a tatárok behozták Európába, az ősi Itáliában az Appennin-hegység lábánál fekvő legelők pásztorai hamar felfedezték maguknak. Fejlett izomzata, határozott megjelenése és oroszlánszerű sörénye mind hozzájárult ahhoz, hogy felvegye a harcot a nyájra támadó emberrel-állattal. Kiegyensúlyozott, tekintélyes, bátor és barátságos, de ha veszélyben érzi magát átkapcsol, és legyőzhetetlen ellenféllé válik. Ezen tulajdonságai, és rendkívüli védelmezőösztöne miatt lett az olasz pásztorok kedvence, és ezért szeretik a gyermekes családok is. Engedelmes és megbízható, mint minden intelligens kutya, olykor szeszélyes, de ha kölyökkora óta következetesen neveljük, és nem táncolunk feleslegesen az idegein, akkor megbízható, hűséges társunk lesz.
Nagy mozgásigényű, kölyökként és felnőttként is biztosítani kell számára a megfelelő teret a futkározásra. Hosszú szőrét tisztán tartja, évente egyszer elég megfürdetni, vedlés idején azonban gyakran kell fésülni. A meleget nehezen tűri, de megnyírni sem ajánlott, a legjobb, ha kertünk lehetőséget ad neki, hogy árnyékba húzódva lehűthesse magát.
