Akita

Leírás

A japánok nemzeti büszkesége, az akita nagy méretű, erős izomzatú kutya. Jellegzetessége, hogy magasan tűzött farka a háta fölé kunkorodik. Végtagjai erősek, egyenesek. Koponyája lapos, széles, fogai és harapása erős. Kicsi szemei sötétbarnák. Füle viszonylag vastag, háromszög alakban felfelé áll. A puha aljszőrzet felett testétől kissé elálló fedőszőrzete keményebb, durvább tapintású, a feketétől a vörösen át a fehérig szinte bármilyen színben előfordulhat.

A japán akita mellett létezik egy másik, ma már külön fajtaként számon tartott, amerikai akita fajta is. Az Amerikába való átkerülés hozott némi változást, erősebb, masszívabb és nagyobb lett, mint ázsiai rokonai, valamint a színbeli eltérés (fekete maszk) is jelentős.

Tulajdonságok

Rendkívül okos, hűséges, és nyugodt, ezért gyakran vakvezető kutyának nevelik. Intelligens kutya lévén olykor hajlamos a hatalmaskodó viselkedésre. Ismeretlenekkel szemben látszólag érdektelen, ám éberen és tartózkodva figyeli minden lépésüket. Benne is felfedezhetjük ugyan azt a méltóságteljes és visszafogott kifürkészhetetlenséget, ami a japán emberek egyik sajátossága. Bátor, intelligens és erős – mint maguk a szamurájok. Nem véletlen, hogy a világ minden táján szeretik és megbecsülik.

Hűsége egy egyenrangú társhoz köti, az alázat és a szolgalelkűség távol áll tőle, általában megvan a saját elképzelése a dolgokról. Gazdájának nincs mitől tartania, ha ezeket tiszteletben tartja, sőt! Magabiztos, következetes neveléssel szinte bármire megtanítható. Ellenkező esetben, ha nem érzi jól magát, az akita habozás nélkül odébb áll. Védelmezi a gyengébbet – egy újabb szamurájos jellemvonás – de sosem lesz a gyerekek játszótársa.

Mozgásigénye rendkívül nagy, a napi három séta édeskevés, hogy kiszaladgálja magát. Ne vigyük lakásba, mert hamar elkedvetlenedik, és nincs szomorúbb látvány, mint egy búskomor kutyus.