A „Hogyan csináld”-ról már többször is írtunk korábban. De vannak fontos szabályok arról is, hogy mit NE csinálj.
Sose lépj a tappancsaira!
Egyik legérzékenyebb testrésze, ezért sose lépj rá! Egyáltalán ne okozz fájdalmat neki nevelő célzattal (és másért se), mert nem célravezető! A félelem orientált nevelés helyett fektesd a hangsúlyt a jutalmazásra, dicséretre! További érzékeny testrészek, amikre figyelj: pofa, szem, hát, fül.
Ne veszítsd el a fejed!
Nagyon fontos, hogy egy fél évesnél fiatalabb kutyával szemben sose veszítsd el a türelmedet! Olyan, mint egy kisgyerek, nem tud tartósan ugyan arra koncentrálni, mert rendkívül kíváncsi, és nagyon könnyen elterelődik a figyelme. Semmiképp ne emeld fel a hangod vele szemben, hanem ilyenkor hagyd játszani, hagyd, hogy azzal foglalkozzon, amivel ő szeretne. Utána sokkal hatékonyabban tudtok ismét tanulni! Figyelj arra is, hogy csak olyan gyakorlatokat csináljatok, amihez már elég erős, ami megfelel a testfelépítésének!
Ne kérj tőle (számára) lehetetlent!
Minden kutyafajtának megvannak a rá jellemző alapvető tulajdonságai. Ha kutyát szeretnél, tartsd szem előtt a fajta jellemzőit is! Egy Labradortól nem várhatod el, hogy éberen őrizze a házat, egy németjuhász pedig ösztönösen meg fog ugatni minden arra járót.
Ne bizonytalanítsd el!
Utolsó helyen szerepel, bár talán a legfontosabb nevelési elv a következetesség! Ha valamiért egyszer megjutalmazod, azért a későbbiekben sem szidd le, ha pedig valamit nem szabad, azt ne nézd el neki! Fontos, hogy a család többi tagja is ismerje és betartassa a szabályokat, pl. ha nem mehet fel a kanapéra, akkor a nagymama se engedje meg neki! Máskülönben a kutya azt tanulja meg, hogy ha te ott vagy, akkor nem szabad, de ha kiteszed a lábad a szobából, akkor indulhat a buli!
Tudd, hogy egy kutyával komoly fába vágod a fejszédet, és ha valamit végre jól csinál, az nem jelenti azt, hogy megtanulta, és most már hátradőlhetsz. A nevelés egy életen át tartó folyamat, a türelem és a rendszeres gyakorlás nélkülözhetetlen!
