Mi minden húzódik az ugatás, morgás vagy nyüszítés mögött? Faragó Tamás és Pongrácz Péter, az ELTE etológia tanszék kutatói vizsgálták a kutyák hangadási szokásait emberekkel, illetve más kutyákkal történő interakciók során.

Mindjájan tudjuk, hogy egy magára hagyott kutyus – legyen szó rövid- vagy hosszabb ideig tartó egyedüllétről – milyen keservesen, szívet tépően tud sírni gazdája után. Az nyilvánvaló, hogy a nyüszítés függ az állat felfokozott belső állapotától, szorongástól. A vizsgálat azonban a nyüszítésben fellelhető nem lineáris eseményekre (rezgési szabálytalanságokra) éleződött ki. A zaklatott állat hangszalagjai megfeszülnek, ennek következtében szabálytalanul rezegnek, épp úgy, ahogy az ideges embernél is előfordul, hogy beszéd közben magasra csúszik/elcsuklik a hangja.

A nyüszítés ellentéte – érzelmi állapot szempontjából – a morgás. A kutyák nem csak akkor morognak, amikor fenyegetettséget érzékelnek, hanem játék közben is. Ebből következik, hogy különféle szituációkban hallatott morgásnak a jelentése is más. Ennek három, határozottan elkülöníthető fajtáját határozták meg Faragó Tamásék úgy, hogy először is játék közben, majd fenyegető szándékú ember közeledtére és végül táplálékféltés közben hallatott morgásokat rögzítettek. A felvételeket először embereknek játszották le. A feladatuk az volt, hogy próbálják megtippelni a morgások hátterében húzódó érzelmi állapotot. A játék közbeni morgást az emberek 80%(!)-a helyesen tippelte, míg a másik kettőt, noha gyakran összetévesztették, egyértelműen agresszívnak ítélték.

A játék közbeni morgás általában magasabb, és rövidebb ideig tartó, inkább morranásokból áll, szemben a fenyegetettség/táplálékféltős morgással, ami elnyújtott és mély.

Faragó Tamás arra a kérdésre is választ adott, hogy miért morog a kutya játék közben. A válasz egyszerűbb, mint sejtenénk, a kutyák „Ilyenkor úgymond eljátsszák, hogy agresszívak, és így igyekszenek elvenni a gazdától vagy egy másik kutyától a játékot.”

Azt már tudjuk, hogy az ember viszonylag jól megérti a morgás hátterében álló érzelmi állapotot, de vajon mi a helyzet kutya és kutya között? Vajon ők is megértik egymás morgását? A kísérletben egy csontot helyeztek a földre, és miközben a tesztelt kutya megközelítette, bejátszották a három féle morgást. Míg a játék közbeni és a fenyegetettség által kiváltott morgásnak nem sok hatása volt a tesztállatra, az élelemvédő annál hevesebb, menekülési reakciót generált. A legtöbb kutya második próbálkozás után le is tett arról, hogy megszerezze a csontot.

Egyértelműen kijelenthető hát, hogy a kutyák nagyon is megértik egymás kommunikálni kívánt üzenetét. A kérdés már csak az, hogy ezek a hangadások tudatosak-e vagy ösztönszerűek. Illetve mennyi mindent nem tudunk még a kutyák kommunikációjáról, gondolkodásmódjáról. Reméljük, a jövőben ezekre is fény derül!

A cikket a Magyar Nemzet oldalán publikálták.