Hogy miért életmentő néhány apróság kiskutyánk életében??? Egyre többször kapok hétvégén segélykérő üzenetet, telefonhívást, jaaaaj beteg a kutya, jaaaj rosszul van a kutya, S.O.S segíts Rita! kezdő mondatokkal. Persze, ha tudok, mindig mindenkinek segítek, és ezt most légyszi, senki segítségkérő ne vegye magára!!! Azért írom ki, hogy tanuljunk belőle és gondoljuk végig.

Mint tudjuk, hétvégén a legnehezebb állatorvost találni.

Haza visszük a kisbabát a korházból, mi az első??? Kerítünk egy csúcs szuper gyerek orvost, aki mindig segít, fölírjuk a hűtőre az orvosi ügyelet számát, mondván, ha baj lenne, azonnal meglegyen.

Na, ugyanezt kéne tenni, ha kutyánk van, akkor is!

Ha tudjuk azt, hogy Buksi beteg, esetleg már járunk vele orvoshoz, de orvosunk a hétvégén nem rendel, akkor hogy nem jut eszünkbe előre összegyűjteni a lehetőségeket?

A legfontosabb, hol van a legközelebb éjjel nappal nyitva tartó ügyelet. Mert mondjuk, ha dől a vér, hőgutát kap, mérgezés van, kullancs általi babézia van, bélcsavar, gyomorcsavar, na ezeknél a nyavalyáknál, akármilyen villámgyors tudakozó is Rita, nem elég gyors, perceken múlhat a kutya élete.

A másik sarkalatos kérdés a házhoz kimenő állatorvos, leginkább vidéken.

Szokták mondani olyan kell, aki házhoz jön! Miért is??? Hétvégén? Ünnepnapon?? Mi vagyok én varázsló??? Ekkor Ágival, a másik állatmentővel, mint az őrült, keressük a dokikat, hogy segíthessünk. (Mondjuk én, ha állatorvos lennék, csak házhoz mennék és ott a diófa alatt sufniznék, vagy sikerül vagy nem, és brutál gazdag lennék)

Szóval sok doki nem tartja jónak a házhoz menést, érthető, nyilván nincs meg a higénia, Buksi háromszor nagyobb pofával rendelkezik a saját területén, mint a rendelőben, egy csomó műszer, gép van, amit az állatorvos nem tud magával vinni a diófa alá. Persze egy oltás, egy kis probléma megoldható, de mikor S.O.S Rita van, na akkor nem mindig elég a kistáska.

Ekkor szoktam sorolni az ügyeletes klinikákat, mire kapom a választ,

• nem tudjuk betenni a kocsiba,
• nem szállítható,
• nem szeret autózni ... stb.

Tegnap kínomba már azt írtam valakinek, hogy elvégre valahogy a szekrénysort is haza vittétek. Plédet alá, hívd a szomszédot is segíteni, fogjátok meg, és hórukk már bent is van, belátta és átgondolta.

Szóval, ha hazaérünk kis buksival. Ugye, vannak a szabályok, nem akarom, hogy megegye a csirkét, megtanítom neki, nem akarom, hogy bejöjjön a lakásba, megtanítom neki, nyilván nem akarom kirándulni hordani se, (mert van ám ilyen gazdi is) DEEE az élete múlhat rajta. Minden gazdinak kutya kötelessége pórázhoz szoktatni, megtanítani autóban kulturáltan utazni, állatorvosi rendelőben viselkedni, és bizony egy garázsban, előszobában kulturáltan viselkedni.

Ha télen ünnepnapon gebasz van Buksikával és Pestre kell vinni azonnal orvoshoz, mert hatalmas a baj. Ne akkor kezdjük a hol a póráz, nem tudom, nincs autó, van autó, de nem szál be, a mi kocsinkba nem szállhat be. Sokkot kap az úton, mert nincs még elég baja, megharapja a gazdit, mert pánikol, a váróteremben már morog - hörög, világáról nem tud, a rendelőbe, már borít mindent, kiengedi a bűzmirigyét, megenné az orvost, über égő, jaj de ciki Buksika ne csináld ezt a jelenet, elnézést doktor úr!

Aztán jön az ítélet, gazdika meghallja, Buksit meleg száraz tiszta helyre tegye otthon, két naponta kötözés. És a gazdi itt megsemmisül.

MIIIIII??? Dehááát Buksi nem jöhet be!!! És 2 naponta ideee, visszaaa????

Ugye? Elég brutál.

Hisz tudjuk az autónknak annyi lesz, Buksi jó esetben a félelemtől infarktust kap, a gazdi meg agyvérzést, mikor lelki szemei előtt látja az előszobáját.

Én és még sok felelős gazdi ezt úgy szokta, kis Buksi gyere csak, hopiii, tök jó buli az autó, ha viselkedsz benne. Itt ül, marad, akkor megyünk csavarogni. Úgy áám, Buksika meglátod szuper lesz. Nem dől a vér, én is nyugis vagyok, ráérek és épp megtanítom Buksikának, mi a szitu az autóban. (Én a macskáimnak is.) Sőt, mikor szép száraz idő van, nem nyakig kakis-sáros Buksika és amúgy is fel kell mosnom az előszobát, na akkor juti falattal gyakorlom a fekve maradást is vele az előtérben. Én kölyökkorba képes voltam jutalomfalattal az orvosi rendelőbe járni sétálni, csak hogy ne csörlővel kelljen a kutyámat bevontatni a rendelőbe. Szóval nem kivitelezhetetlen. Mázliék boldogan bevágtatnak minden rendelőbe. Hisz ott sok simi és jutifalat is szokott lenni, aztán pedig séta. Szóval csak egy ici pici ráfordítás mikor minden szép, és könnyebb lesz a bajban.

Volt még egy kérdés, idős kutya, szuper, lett új gazdija, a nagyi kutyája volt, de hogy fog beszállni az autóba?

Pl. Itt vagyok én, nap, mint nap szedem össze a kutyákat, tippem sincs adott Buksi ült-e már kocsiban, esetleg mit fog nekem ott rendezni? Az hamar lejön, hogy a de szupi - okos – gyere – hopi-t most hallja életében először. Szóval higgyétek el nekem minden kutya szállítható, akarata ellenére is, de könnyebb, ha megtanítjátok neki.

Egyszerűsítve, 3 fő dolog van, ami életmentő: kocsiban tudjon utazni, előszobában viselkedni és a legfontosabb egyetlen egy vezényszó: GYERE IDE!

Ha macskák potyognak is az égből, akkor is azonnal GYERE IDE. Nincs megállok szimatolni, nincs jaj még pisilek egyet, azonnal GYERE IDE van!

szerző: Rita

állatvédelmi referens